Kedves Olvasó!
Szeretettel köszöntjük Önt a Mecsekgyöngye Tóth Vendégház oldalán. Előre is köszönjük kitüntető választását, ha személyesen is üdvözölhetjük majd vendégházunkban. A Tóth Vendégház ideális fekvését hangsúlyozza az a tény is, hogy Dél-Magyarország legszebb részén, csodálatos környezetben, a Mecsek lejtőin helyezkedik el, mely kitűnő lehetőséget nyújt a pihenni, kirándulni vagy kikapcsolódni vágyó vendégeinknek egyaránt. A vendégház erkélyes szobáiból pompás kilátás nyílik az erdőre. Minden korosztály igényeinek megfelelően kialakított szolgáltatásokkal várjuk kedves Vendégeinket, legyen szó akár egyéni vagy családi üdülésről.
Vendégházunk Pécs mellett, a Mecsek-Hegyháton, a gyönyörű Magyarhertelenden található. A házat egyben, vagy önállóan, szobánként is lehet bérelni. Ideális 8-16 fős családoknak, baráti társaságoknak, céges csapatépítésre, tréningre. Nyitva egész évben! A vendégház földszintjén 3 db 2 ágyas,a tetőtérben szintén 3 db 2 ágyas szoba ágyas szoba áll a vendégek rendelkezésre. A szobák egy része igény esetén pótágyazható! Jól felszerelt konyha, terasz, kert várja vendégeinket. Bababarát házunkban gyerekágy és etetőszék is van, a gyermekek örömére a kert végében fa játékokkal teli homokozó található.
Magyarhertelend Pécstől északra, a Pécsi-tó északkeleti végén fekvő település megközelíthető közúton Pécs, illetve a 66. számú út felől. A település termálvizével, fest?i környezetével a pihenésre, kikapcsolódásra vágyók paradicsoma. A 36°C-os termálvíz kedvez? hatással van a reumatikus, ízületi, keringési és idegrendszeri megbetegedésekre. A fürd? tágas, a forró napokon hűs árnyat is adó ?sparkjában négy medence és számos vendéglátóhely csalogat kicsiket és nagyokat.
A Baranya Megyei Levéltár helynévcéduláiból kiderül, hogy ?a hegyháti járás 21 legrégebbi településéből 1715-ben csak Barátúrnak volt magyar lakossága, míg a többi 20 vagy egészen elnéptelenedett vagy pedig szerhorvátok ülték meg (pl. Szalatnak, Hegyhátmaróc). Barátúr lakói 1738-ban átköltöztek Magyarhertelendre? , mikor oda németek mentek. A helybeliektől több alkalommal hallotuk, hogy a régi falu a mai határ ?Tassonya? elnevezésű dűlőjében állott, s a török elöl menekülve húzottak fel a hegyre, az erdő viszonylagos biztonságot adó oltalmába. A levéltár anyagban is ezt erősíti meg: ?1566-ban a török portyázó csapatok teljesen felégették.? Ugyancsak a helynévcédulákból tudjuk, hogy ?1775-ben Hertelend határában egy kis német település keletkezett, amelynek neve Kishertelend, vagy Ufalu (Neudörfer). Továbbá: eredetileg a pécsi káptalan javai közt szerepel, csak a 18. században lett a pécsi papnöveldéjévé. A 19. században Nagyhertelendnek nevezték. Római katolikus templomát 1777-ben emelték.
A középkori eredetű település egykoron fazekasságáról volt ismert. Szinte minden háznál készítettek edényeket, de a férfiak csupán a szükséges nyersanyag kitermelésében és hazaszállításában segédkeztek, a gölöncsérek az asszonyok voltak. Olyannyira általános volt ez, hogy azok a lányok, akik másik faluba házasodtak, többé nem készítettek kerámiát, a máshonnan hozott asszonyoknak viszont meg kellett tanulniuk a mesterségbeli fogásokat. Termékeiket (korsók, tálak, tányérok) fehér alapon népi motívumokkal díszítették, s a környező vásárokon, piacokon értékesítették. Egyik kedvelt árujuk volt a "hertelendi bugygós korsó", amely a vízbe merítéskor "bugyogott".A kihalt háziipart a turisták kedvéért itt is, és a környékbeli településeken is újjáélesztik. A falu legújabb fellendülését az uránkutató fúrások eredményeként 1958-ban feltárt 40 Celsius-fokos termálvizének köszönheti, melynek hasznosítására kellemes környezetben fürdőt létesítettek.
